Lugos - Vashíd és Besán palota

(Pirografika és pasztell kombináció)

Lugos Temesvártól 60 km-re délkeletre, a Temes két partján fekszik. Nevének talán a szláv lug ('liget') szóhoz lehet köze, de első említésekor, 1334-ben Lucas alakban fordul elő. Később 1368-banLugas, 1554-ben Lwgos, 1564-ben Logos.

A Temes vashídja, a város jelképe, 1902-ben készült a resicai vasgyárban, egy korábbi fahíd helyén.

Garamszentbenedek - Zárda és templom (1906)

A Garamszentbenedeki apátság egykori bencés apátság a mai Szlovákia területén Garamszentbenedek községben. A bencés apátság nemzeti kulturális emlék. Az apátság a Garammenti-Inóc déli részén, a Garam völgyében fekszik. Szlovákia második legnagyobb kolostora. A kolostorépület mellett fontos a török elleni fellegvár és a Szent Benedeknek és Szűz Máriának szentelt gótikus templom

.

Komárom - Tiszti kaszinó (1912)

A tiszti pavilon 1858 és 1863 között épült neogótikus stílusban, ami az angol gótikára emlékeztet. Egy kétemeletes épületről van szó, két poligonális toronnyal a fő homlokzaton és erkéllyel a földszinten. A volt tiszti pavilon neogótikus épülete a Klapka tér szomszédságában található, az új és a régi erőd irányában. Homlokzatán látható a következő felirat: VIRIBUS VITT – Egységben az erő - I. Ferenc József jelszava. Eredetileg az épületben a császári és királyi sereg tisztjeinek és azok családjának lakásai voltak. A földszinten alakították ki a kaszinót a tiszteknek, ami ma a város számára reprezentatív céllal szolgál. 

Mohács - Korona szálló (1943)

A Szabadság utca, a Jókai utca és a Szentháromság utca találkozásánál áll Mohács fennállásának 900. évfordulójának alkalmából felállított Szentháromság-szobor, melyet Trischler Ferenc készített bronzból. Ez a szobor egy már nem létező emlékmű újbóli megépítése, hiszen ama Szentháromság-szobor körül volt egykoron Mohács első körforgalma. Itt áll az egykori Korona Szálló. Az egykori patinás épületet Pilch Andor tervezte.

Lőcse - városháza (1920)

A régi városháza a 15. században épült gótikus stílusban, 1550-ben leégett, 1615-ben mai árkádos formájában építették át. Végleges formáját 1893 és 1895 között Schulek Frigyes tervei alapján nyerte el. Ma a Szepesi Múzeum működik benne. Harangtornya 1651-ben épült.
A mai városháza 1922-ig vármegyeháza volt, 1815 és 1831 között épített kétemeletes klasszicista épület.

Sopron - Tűztorony

Az 58 méter magas soproni tűztorony Sopron város fő jelképe. Eredetileg várostorony volt: alsó, szögletes részét 1290 és 1340 között gótikus stílusban építették valószínűleg római kaputoronyra — más vélemények szerint az alap is Árpád-kori. Az 1960-as évek végén a torony mellett megtalálták és konzerválták az északi római városkapu maradványait. Ugyanitt látható egy XIII–XVII. századi pincebörtön is.A 13. századtól a Tűztorony volt a városfalak északi kaputornya. Az alsó részre hatalmas, hengeres, dísztelen építményt emeltek, 14–15. századi gótikus ablakokkal. Árkádos reneszánsz körüljárója a város figyelésére szolgált. Rövid és keskeny réztető után nyolcoldalas lesz a torony; a sarkokat torzított ión félpillérek fogják át. A nyolc oldalból négyen óralap látható az 1735-ös évszámmal, felettük pedig egy-egy félköríves ablak kőkeretben. A háromrészes, tagolt párkány felett az erőteljes hagymájú rézkupolán nyitott lámpás ül. Köríveit befelé hajlított toszkán félpillérek tartják; benne harang csüng. A háromszorosan tagolt rézsisak felett magas rúdon és gömbön kétfejű sas a széljelző. A torony ezen felső része barokkos jellegű.

Írásban először 1409-ben említették.

Oldal: Régi Magyar tájak, városok
LángMűvész Art Gallery - © 2008 - 2024 - langmuvesz.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat